Hogyan kerülnek a vízbázisokba és hogyan távolítják el a vízben oldott szerves anyagokat a ivóvízből a víztisztítás során? Egyáltalán miért jelenthetnek problémát a vízben oldott különböző szerves anyagok, ha ivóvízcélú felhasználásról van szó? A talajból származó anyagok és talajszennyezők a transzportfolyamatok révén a hidroszférában és az ivóvízbázisokban is megjelenhetnek, ezáltal nem csak a környezet állapotát, hanem adott esetben az emberi egészséget is veszélyeztethetik. Ilyenek többek között a csapadékkal lemosott növényvédőszerek, vagy a háztartási szennyvízben megtalálható gyógyszermaradványok is, amelyek a folyókba, tavakba juthatnak, és a nehezen eltávolítható szerves anyagok közé tartoznak a vízbázisok esetén. A talajok tulajdonságait alapvetően meghatározza a képződmény részecskeméret eloszlása. A kisebb szemcsék távolabbra terjednek, mint a nagyobbak, szállítva ezáltal a felületükön adszorbeált anyagokat is. Másfelöl a változatos méretösszetételű talajokban nehezzebben, sokkal lassabban áramlik a folyadék, így az esetleges szennyezés is. A részecskeméret eloszlás befolyásolja az anyag szivárgási tényezőjét, vízvezetőképességét, fajlagos felületét, szorpciós képességét, mindezek által a különböző szennyező anyagok terjedésének lehetőségét. A talajoldat összetétele különféle kölcsönhatások révén (pl. diszpergálás, agglomeráció) befolyásolhatja a talaj szemcseméret eloszlását és a transzportfolyamatokat. Az ivóvíztisztítás egyik problémáját a vízben oldott humuszanyagok okozzák a felszíni vízbázisok – tavak, folyók – és bizonyos országokban a talajvíz felhasználása esetén. Önmagukban nem veszélyesek, azonban a víztisztítás során, ha a fertőtlenítés klórozással történik, reakcióba lépnek a klórral, s így melléktermékek keletkeznek, amelyek többek között klórozott fenolszármazékok, trihalometánok. Emiatt a humuszanyagok és a többi szerves anyag nyersvízből történő eltávolítását a lehető legnagyobb hatékonysággal kell megoldani. Az egyik lehetőség az aktív szenes adszorpció, amelyet rendszerint más módszerekkel – koagulációval, homokszűréssel – kombinálva alkalmaznak a víztisztítás során. A nagy belső felületű pórusos anyagok, mint az aktív szén, bizonyos szennyeződéseket és oldott anyagokat nagy hatékonysággal képesek a felületükön megkötni. Miután az aktív rész telítődik, akkor regenerálásra szorul, vagy új töltet szükséges. Az aktív szénen történő adszorpció elsősorban hidrofób szerves vegyületek, azaz például szénhidrogének, aromás vegyületek eltávolítására használható. Alkalmazzák mind por, mind szemcsés formában. Az említett módszerrel van lehetőség arra, hogy a trihalometánok koncentrációját határérték alatt lehessen tartani az ivóvízben. J. Sz.
Comments are closed.
|
Fenntarthatósági, Környezetvédelmi cikkek és állások“A fenntartható fejlődés a béke magva.” (Dr. Wangari Maathai, Nobel-békedíjas.)
Érdemes megnézni:
"Ha bevállalod a lehetetlent,
megtörténnek a Csodák." / Pál Erzsébet / "Ha azt hiszed, hogy a gazdaság fontosabb, mint a környezet, akkor tartsd vissza addig a lélegzetedet, amíg számolod a pénzedet!" / Janez Potočnik EU környezetvédelmi biztos / "Arra kérem Önöket, hogy támogassák azokat, akik szeretnének valamit tenni a klímaváltozás káros hatásai ellen!" / Áder János / "A föld elég mindannyiunk szükségletére, de nem elég mindannyiunk mohóságára” / Mahatma Gandhi / Szeretethullám: Kattints a képre és legyen még szebb napod! :-) |