Miért fontos a vízlábnyom?

A globális éghajlatváltozás, a növekvő népességszám és a túlfogyasztás a vízhiány korábban jelzettnél sokkal gyorsabb ütemű fokozódását eredményezi. A vízlábnyom mérése és a vízfogyasztás csökkentése, optimalizálása válik a jövőben széles körben szükségessé.

A növekvő vízfelhasználás és a klímaváltozás következtében egyre nagyobb gondot okozhat a víz és az energia hiánya. Már 7 milliárd ember él a Földön, az ipari termelés és az urbanizáció egyre növekvő méreteket ölt, és ezek a tényezők mind hozzájárulnak az óriási mértékben megnövekedő vízhasználathoz, míg az éghajlatváltozás miatt várhatóan csökkenek majd az elérhető édesvíz készletek. Szakértők becslései szerint egy emberöltőn belül a víz iránti kereslet számos területen 40%-kal meghaladhatja majd a kínálatot.

A huszadik században a vízhasználat majdnem dupla akkora mértékben növekedett, mint a Föld lakossága. 2025-ig várhatóan megduplázódik a vízhasználat a fejlődő országokban, és 18%-kal nő a fejlettekben. A legnagyobb mértékű növekedés a legszegényebb országokban várható majd, mondta Jenkinson a Reutersnek adott interjúban. Az ebben a században várható környezeti változások – súlyos áradások, aszályok, a csapadék eltolódása – valószínűleg először és a legnagyobb mértékben ezeket az országokat sújtja majd.

A Földön több mint 1,1 milliárd ember nem jut friss ivóvízhez, és két milliárdan élnek nem megfelelő higiéniai körülmények között, ami évente 5 millió ember halálát okozza. Elsősorban a gyermekek esnek áldozatul a szomjúságnak és a vízben terjedő fertőzések miatti megbetegedéseknek - amelyek megelőzhetőek lennének - elsősorban a fejlődő országokban, illetve Afrikában. Szomáliában már 14 hónapja nem esett egy csepp eső sem, sokan esnek áldozatul a szárazságnak, éhínségnek, sokan Etiópiába menekülnek. A szokatlanul hosszú aszályt a klímaváltozásnak tudják be.

A vízkészletekkel körültekintően és takarékosan kell bánnunk, mert az éghajlatváltozás a kutatások és előrejelzések szerint sok helyen, a mérsékelt övben is jóval szárazabb időjárást hoz majd. Magyarországon kismértékben csökken majd a csapadék mennyisége, azonban az eloszlása egyenetlenebb lesz. Nyáron és ősszel várhatóan nő majd az aszályok kockázata.

Összességében a felhasznált édesvíz mennyiségnek mindössze 8%-át használjuk fel háztartási célokra, 70%-a öntözésre, 22%-a pedig ipari célokra megy el. Ez azt jelenti, hogy egy tudatosabb vízgazdálkodás megvalósítására van szükség, hiszen az iható vizet pazarlás például az iparban elhasználni. Ha tudnánk, hogy hol milyen víz kell, akkor javíthatnánk a jelenlegi tendencián, és remélhetőleg nem kellene megélni azt az időt, amikor a víz hiánycikk lesz.


Lehetőségünk van a közvetlen és közvetett vízfogyasztásunk mérésére, csökkentésére, optimalizálására mind egyéni, mind vállalati szinten. A mérésre a vízlábnyom meghatározása az alkalmas, amely lényegében az éves közvetett és közvetlen módon felhasznált vízmennyiséget jelenti. Termék vagy szolgáltatás esetén az a vízmennyiség, amelyet a termék előállítása során felhasználnak. Fogyasztó esetén mindaz a vízmennyiség, amely az adott személy által elfogyasztott összes termék előállításához és az általa felhasznált szolgáltatások megteremtéséhez szükséges. 

Egy ember átlagosan 1,24 millió liter édesvizet fogyaszt évente, amivel egy olimpiai úszómedencét félig meg lehet tölteni. Miközben jelenleg körülbelül 50 ország küzd vízhiánnyal, az Egyesült Államok lakói átlagosan 2,48 millió liter vizet fogyasztanak évente. Magyarországon ez az érték évi 750 ezer liter. 

Néhány termék vízlábnyoma megtalálható a következő letölthető poszteren:

poster-a3-waterfootprint-of-products.pdf
File Size:	326 kb
File Type:	pdf

Download File

---

Szólj hozzá, lájkold, oszd meg barátaiddal!