Miért történik a globális éghajlatváltozás? Hogyan tudnak ezen a megújuló energiaforrások hasznosítása segíteni? Milyen megújuló energiaforrásokat és mire lehet hasznosítani? Cikkünkben ezt foglaljuk most tömören össze. Mi a klímaváltozás? Az üvegházhatású gázok csapdába ejtik a nap sugarait, de mivel a mennyiségük az emberi tevékenység hatására növekszik, ezért a légkör átlaghőmérséklete is emelkedik. Ezt a globális felmelegedés, amely a klímaváltozáshoz vezet. A globális felmelegedést az üvegházhatású gázok fokozot kibocsátása okozza, melyek a széndioxid (CO2), metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O), kén-hexafluorid (SF6), hydrofluorkarbonok (HFCk) és perfluorkarbonok (PFCk), amelyeket a Kyotói Jegyzőkönyv definiál. Az üvegházhatású gázok légkörbe juttatása egyre nagyobb mennyiségben történik az ipari forradalom óta. Legnagyobb mennyiségben a széndioxid kerül a légkörbe, amelynek a forrása elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok, azaz a szén, a kőolaj és a földgáz égetése az energiatermelés és a közlekedés során. A klímaváltozás mérséklésének érdekében fontos az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése azáltal, hogy a fosszilis energiahordozók égetését világszinten drasztikusan csökkentik és hatékonyan elősegítik a környezetkímélő technológiák, mint a megújuló energiaforrások alkalmazásának (pl. napenergia, szélenergia, geotermikus energia, stb.) gyorsabb elterjedését. Mi történik, ha nem cselekszünk gyorsan? A hőmérséklet emelkedése miatt olvadnak a sarki jégtáblák, ami megemeli a tengerszintet. Ez sok országot és mezőgazdasági területet veszélyeztet. A melegedés hatására megváltoznak a légáramlatok, változik, és sok helyen szélsőségessé válik az éghajlat. Egyre gyakoribbak a hurrikánok, az aszályok és a hirtelen esőzések különböző területeken. Az üvegházhatású gázok fokozott kibocsátásának következtében a klímaváltozás során Magyarországon a következő évtizedekben a feltételezett globális átlagnál nagyobb mértékű hőmérséklet emelkedés várható. Éghajlatunk szárazabbá és napfényben gazdagabbá válása valószínűsíthető a globális felmelegedés kezdeti, néhány évtizedes szakaszában, amely többek között várhatóan megnehezíti az élelmiszer termelést is. Szakértők becslései szerint ahhoz, hogy a klímaváltozás abbamaradjon, az egy főre eső teljes széndioxid kibocsátás nem haladhatja meg a 2,5 tonnát. Magyarországon az átlagos éves széndioxid kibocsátás 2006-ban egy főre vetítve ehhez képest 5,88 tonna volt. Megújuló energiaforrások, mint megoldás A megújuló energiaforrások felhasználásával működő ipari létesítmények általában elektromos áramot, vagy más terméket állítanak elő üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül. Ezért leginkább azzal lassíthatjuk a globális felmelegedést, hogy a fosszilis energiahordozók égetése helyett gyorsan átállunk a megújuló energiaforrásokkal történő energiatermelésre mind az iparban, a háztartásokban és a közlekedésben. A megújuló energiaforrások úgy termelnek elektromos áramot vagy hőt, hogy nem keletkezik közben széndioxid. Ilyen energiaforrások például a napenergia, szélenergia, geotermikus energia, biomassza, biogáz, vízenergia. Legtöbbjük nem igényel egyáltalán nyersanyagot, így olcsón üzemeltethetők. A napenergiát hő és áramtermelésre is használhatjuk, mind ipari, mind háztartási léptékben. Különböző típusú naperőművek (napkémény, naptorony stb.) alkalmasak arra, hogy a nap sugárzó energiáját félvezetőkön keresztül gazdaságosan elektromos energiává alakítsák, melyet a hálózatra táplálva városok, vagy ipari létesítmények ellátása lehetséges. Háztartási léptékben legtöbbször a napkollektorokkal találkozhatunk, amelyeket fűtésre vagy használati meleg előállítására használnak, valamint a napelemekkel, amelyekkel áram állítható elő. A szélenergia is alkalmazható mind ipari, mind háztartási méretekben. Ipari alkalmazás az áramtermelésre használt szélerőművek, a háztartási a kisebb méretű szélturbinák. Magyarországon több helyen is építettek már szélerőműveket, amelyek a környező települések számára biztosítanak áramot. A geotermikus energia esetében a földhőt hasznosíthatjuk egy hőcserélő rendszerrel, a hőszivattyúval, amellyel épületek fűtése válik lehetségessé. A vízenergia többféle módon is felhasználható ipari áramtermelésre, de általában jellemző, hogy a víz mozgási energiáját alakítjuk át elektromos energiává. Az ár-apály erőművek a tengerek vizének az apály-dagály váltakozása során fellépő mozgását hasznosítják. A biomassza akkor tekinthető megújuló energiaforrásnak, ha az adott növény 8 éven belül megújul. Ide tartoznak az energianövények, mint az energiafű és az energiaerdők, valamint a mezőgazdasági hulladék, például kukoricacsuha. Azonban nem tekinthetőek megújuló energiaforrásnak azok a fák, amelyeknek a növekedési ideje 8 évnél hosszabb, azaz a fakivágás és faégetés nem sorolható ide. Pellettüzelésnél a pellet többnyire olyan szerves granulátum, amelyet például mezőgazdasági hulladékból és energiafűből készítenek. A biogáz ugyanúgy hasznosítható mint a földgáz, azzal a különbséggel, hogy nem a több millió éve földbe zárt szenet juttatjuk vissza pluszban a légkörbe, hanem a ma élő szervezetek által az utóbbi pár évben megkötött széndioxidod, így a nettó széndioxid kibocsátás nullának tekinthető. Mivel a metán felmelegedés potenciálja lényegesen nagyobb a széndioxidénál, ezért előnyösebb, hogy nem az eredeti formájában jut a légkörbe, hanem széndioxiddá alakítva. A biogáz a szerves anyagok anaerob rothadása során keletkezik, ez a folyamat játszódik le például a szennyvíztisztítókban a szennyvíziszap rothasztásakor. Comments are closed.
|
Fenntarthatósági, Környezetvédelmi cikkek és állások“A fenntartható fejlődés a béke magva.” (Dr. Wangari Maathai, Nobel-békedíjas.)
Érdemes megnézni:
"Ha bevállalod a lehetetlent,
megtörténnek a Csodák." / Pál Erzsébet / "Ha azt hiszed, hogy a gazdaság fontosabb, mint a környezet, akkor tartsd vissza addig a lélegzetedet, amíg számolod a pénzedet!" / Janez Potočnik EU környezetvédelmi biztos / "Arra kérem Önöket, hogy támogassák azokat, akik szeretnének valamit tenni a klímaváltozás káros hatásai ellen!" / Áder János / "A föld elég mindannyiunk szükségletére, de nem elég mindannyiunk mohóságára” / Mahatma Gandhi / Szeretethullám: Kattints a képre és legyen még szebb napod! :-) |