Mennyire sebezhető Magyarország a klímaváltozás hatásaival szemben és mennyire képes alkalmazkodni? A világ 192 országát vizsgálták meg ebből a szempontból. Bizonyos területeken jól állunk, azonban van amiben nagyon készületlenek vagyunk, és még afrikai országok mögött is le vagyunk maradva. Bár egyelőre nem érzékeljük erőteljesen a változásokat, de a vízzel, az életkörülményekkel és az élelmiszerrel kapcsolatban a jelenleginél komolyabban kellene vennünk a felkészülést... Az amerikai Notre Dome Egyetem a klímaváltozás adaptációs programjának keretében minden évben megvizsgálja, hogy a világ 192 országa mennyire sérülékeny a globális felmelegedés okozta éghajlatváltozással szemben, és mennyire képes alkalmazkodni hozzá. Ezt egy index szám (Notre Dome Globális Adaptációs Index) meghatározásával számszerűsít, amelyben számos tényezőt figyelembe vesz. A vizsgált összetevők a sebezhetőség és a válaszkészség témaköröket ölelik fel, ezen belül vizsgálják az élelmiszer, víz, egészség, ökoszisztéma szolgáltatások, emberi élettér, infrastruktúra tématerületek sebezhetőségét, valamint a gazdaság, kormányzati rendszerek és a társadalom válaszkészségét, alkalmazkodó képességét a klímaváltozás hatásaira. Az így meghatározott index segítségével rangsorolja és teszi összehasonlíthatóvá a világ országait. A legutóbbi, 2013-as adatokon alapuló idén publikált eredményt szemlélteti az alábbi két térkép. Az összesített értékek alapján Európa, Észak-Amerika, Ázsia északi része és Ausztrália még viszonylag jobb helyzetben van, míg a változásokat leginkább az afrikai, dél-amerikai és dél-ázsiai országok és lakóik szenvedik el. Európán belül a Skandináv országok a legszerencsésebbek, míg a Kelet-Európa sérülékenyebb az éghajlatváltozás következményeivel szemben. A klímaváltozás MagyarországonKorábban írtunk arról, hogy milyen következményeket okoz a klímaváltozás Magyarországon. Most azt nézzük meg, hogy a világ többi országához viszonyítva hazánk mennyire sebezhető, és mennyire kész válaszolni, alkalmazkodni a változásokhoz. Ebben a rangsorban Magyarország 64,2 pontszámmal, a 38. helyen szerepel a 192 ország közül. Ezen belül ha a sebezhetőséget nézzük, akkor a 43. helyen szerepelünk, válaszkészség szempontjából a 33. helyen. Ha az összesített értékek mögött megnézzük az egyes részterületeket, akkor azt látjuk, hogy a legérzékenyebb terültek a víz, ez emberi élőhely és az élelmiszer. Jól állunk azonban az egészség, infrastruktúrák és az ökoszisztéma szolgáltatások stabilitása, azaz a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenálló képessége területén. Víz szempontjából különösen aggasztó a helyzet. Az édesvízhez való hozzáférés sebezhetősége szempontjából a 192 ország közül Magyarország csupán a 156. (!!!) helyen szerepel, és megdöbbentő módon még néhány afrikai ország is megelőzi. Ezt már érzékeljük is a csapadék mennyiségében és eloszlásában, a gyakoribb és hosszabb aszályokkal. Mindez természetesen közvetlenül befolyásolja a mezőgazdaságot, az élelmiszer termelést és az erdőgazdálkodást is. Emberi élőhely szempontjából a 101. helyen vagyunk. Ebben olyan szempontokat vettek figyelembe, mint az emberi életkörülmények, extrém időjárási jelenségek, városi környezet, demográfia, közlekedési infrastruktúra, árvízveszély. Az élelmiszer szempontjából jó pontszámot kaptunk, és a 48. helyen szerepelünk. Ide is több szempont és terület tartozik, többek között az alultápláltság mértéke, az ország külső élelmiszer függősége, stb. Ezen a területen belül a vízen keresztül a mezőgazdaság egyes ágazatai érzékenyen reagálhatnak. Ez alapján az életünket a klímaváltozás hatásai elsősorban a vízhez, így az ivóvízhez, öntözővízhez és bizonyos élelmiszerekhez való hozzáférés, az élelmiszerárak és az élőhelyünk, lakóhelyünk, életkörülményeink területén befolyásolhatják a közeljövőben. Azok az élelmiszerek, amelyek termelése olyan vízigényes és az aszályhoz nehezen alkalmazkodó növények termesztését igényli, azoknak az ára várhatóan meg fog emelkedni, és várhatóan nehezebb lesz beszerezni is őket. A vízkészletekkel, ivóvízbázisokkal a továbbiakban nem bánhatunk pazarlóan. A vízgazdálkodásban szükség van a klímaváltozás hatásaira való komolyabb felkészülésre, ami jelenleg elég elhanyagolt terület. Ehhez többek között hozzátartozna új víztározók építése is, amelyek árvizek és nagy esőzések idején feltöltődnének, a mezőgazdaságban aszály esetén pedig az összegyűjtött víz öntözésre lenne használható. A mezőgazdaságban a jelenleginél szélesebb körben lesz szükséges a szárazságtűrő növényfajták vetése és alkalmazása. Bár Magyarország közvetlenül még nem érzékeli erőteljesen a várható változásokat, azonban a felkészülésre, az alkalmazkodás előkészületeinek megvalósítására égető szüksége lesz a közeljövőben. Források: index.gain.org, térképek forrása: www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2908213/How-country-cope-climate-change-Map-reveals-best-worst-places-live-planet-warms-up.html, Szerző: Joó Szilvia
Comments are closed.
|
Fenntarthatósági, Környezetvédelmi cikkek és állások“A fenntartható fejlődés a béke magva.” (Dr. Wangari Maathai, Nobel-békedíjas.)
Érdemes megnézni:
"Ha bevállalod a lehetetlent,
megtörténnek a Csodák." / Pál Erzsébet / "Ha azt hiszed, hogy a gazdaság fontosabb, mint a környezet, akkor tartsd vissza addig a lélegzetedet, amíg számolod a pénzedet!" / Janez Potočnik EU környezetvédelmi biztos / "Arra kérem Önöket, hogy támogassák azokat, akik szeretnének valamit tenni a klímaváltozás káros hatásai ellen!" / Áder János / "A föld elég mindannyiunk szükségletére, de nem elég mindannyiunk mohóságára” / Mahatma Gandhi / Szeretethullám: Kattints a képre és legyen még szebb napod! :-) |