Az Európai Bizottság 2007-ben elhatározta, hogy 2020-ig 20 százalékos energia megtakarítást ér el. Az EU teljes energiafogyasztásának 40%-a az épületekhez kapcsolódik, ezért az Unió jogalkotása már 2002 óta kiemelten foglalkozott az épületek energiahatékonyságával. Az erről szóló 2002/91/EK irányelvet az új követelményekhez igazodva felváltotta a 2010/31/EK irányelv. Az új szabályozás hatályát kiterjesztik a passzívházakra, valamint a korábbiakhoz képest szigorúbb minimumkövetelményeket állapítanak meg az épületekre és az épületgépészeti berendezésekre. A célkitűzések között szerepel, hogy 2018. december 31. után minden új épület közel nulla energiaigényű legyen, és ez 2020. december 31-ig valamennyi új épületre érvényesüljön. Az irányelv kimondja: „ A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést az épületek energiahatékonyságát igazoló tanúsító rendszer létrehozására.” Az 2010/31/EK irányelv többek között a következőket fogalmazza meg az épületek energiahatékonyságáról, az elérendő célokról és a megújuló energiaforrásokról. „Az épületek energiahatékonyságát olyan módszertan alapján kell kiszámítani, amelyet nemzeti és regionális szinten differenciálni lehet. Ez, a hőtechnikai jellemzőkön kívül, egyéb olyan tényezőket is magában foglal, amelyek egyre fontosabb szerepet játszanak, mint például a fűtés- és légkondicionáló berendezések, a megújuló forrásokból származó energia alkalmazása, a passzív hűtés-fűtés, az árnyékolás, a belső levegőminőség, a megfelelő természetes megvilágítás és az épület tervezése.” Magyarországon a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos stratégia céljait a 40/2008. (IV.17.) OGY határozat foglalta össze a 2008 és 2020 közötti időszakra. Az uniós szabályozás hazai átültetését a Magyarország Módosított Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről szóló 1076/2010. (III. 31.) kormányhatározat tartalmazza, amiben a végrehajtás érdekében intézkedési terv került elfogadásra és döntés született a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) elindításáról. Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési tervében olyan intézkedéseket vázoltak fel, amelyek az Unió által megjelölt 13 százalékos célértéknél ambiciózusabb megújuló részarány - 14,65 százalék - elérését is lehetővé teszik, hozzá járulva ezzel a nemzetgazdasági célkitűzésekhez, a munkahelyteremtéshez, a földgázimport kiváltásához és Magyarország versenyképességének növeléséhez. A vállalások mértékét nemzetközi összevetésben vizsgálva Magyarország ezzel a célértékkel a tagállamok rangsorában az utolsó helyek egyikéről előrelépve a középmezőnyhöz zárkózik fel. Források: Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU Irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról Kimmel József: Paradigmaváltás, jogi szabályozás a fenntartható építészetben, Ma és Holnap, 2011. XI. évfolyam, 3-4. szám, 82-85. oldal |
Fenntarthatósági, Környezetvédelmi cikkek és állások“A fenntartható fejlődés a béke magva.” (Dr. Wangari Maathai, Nobel-békedíjas.)
Érdemes megnézni:
"Ha bevállalod a lehetetlent,
megtörténnek a Csodák." / Pál Erzsébet / "Ha azt hiszed, hogy a gazdaság fontosabb, mint a környezet, akkor tartsd vissza addig a lélegzetedet, amíg számolod a pénzedet!" / Janez Potočnik EU környezetvédelmi biztos / "Arra kérem Önöket, hogy támogassák azokat, akik szeretnének valamit tenni a klímaváltozás káros hatásai ellen!" / Áder János / "A föld elég mindannyiunk szükségletére, de nem elég mindannyiunk mohóságára” / Mahatma Gandhi / Szeretethullám: Kattints a képre és legyen még szebb napod! :-) |