A kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításáról állapodott meg a dél-afrikai Durbanben az ENSZ 17. Klímaváltozási Konferenciája, amelyen csaknem 190 tagállam képviseltette magát. Az ENSZ klímacsúcs eredményei ismertté váltak: hosszú évek után először jelenthetjük ki, egy több szempontból is sikeres tárgyalássorozatról beszélhetünk, amely a következő évek globális klímapolitikáját alapjaiban fogja meghatározni. A közel két hétig tartó klímacsúcs csak a legutolsó napokban mutatott némi reményt az áttörésre, az első hírek a zárás esetleges sikerességéről pedig csak a pénteki napon születtek meg, amikor is először mutatkozott esély arra, hogy meglepő módon, de megegyezéssel is végződhet a konferencia. Aznap Connie Hedegaard, az Európai Unió klímaügyi biztosa felszólította az egyezségtől még elzárkózó Egyesült Államokat, Kínát és Indiát, hogy vegyenek részt a kialakuló megállapodásban: „Szükségünk van rájuk a fedélzeten még ma - nem maradt sok időnk hátra. A világ rájuk vár” - mondta a főtárgyaló. Az egyes államokra gyakorolt szükséges nyomás mellett azonban Hedegaard már akkor nagy sikernek könyvelte el a kialakult helyzetet Már a 2010-es mexikói klímakonferencián is tárgyalták a kiotói jegyzőkönyv meghosszabbítását az országok képviselői. A tanácskozáson megújították a kiotói jegyzőkönyvet, amelynek első vállalási időszaka 2012-ben jár le, s az egyezség szerint jövőre döntenek arról is, hogy a második vállalási időszak mikor zárul. A tárgyalások és a megújítás célja az volt, hogy a protokollt ratifikáló országok 2013-tól ismét vállaljanak kötelezettséget az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. A konferencián elfogadták egy olyan globális útiterv ütemezését is, amely az összes nagy gazdaságot, a legnagyobb kibocsátókat is magába foglalva kötelező normákat rendelne a szén-dioxid kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene kialakulnia, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kell majd működnie. Kiotó meghosszabbítása komoly ellenállásba ütközött: a világ két legnagyobb kibocsátója, az Egyesült Államok és Kína még az eredeti megállapodást sem ratifikálta, továbbá több állam, így Oroszország, Japán és Kanada már a tanácskozás előtt bejelentette: csak akkor hajlandó megújítani kötelezettségvállalásait, ha Kína és Amerika hajlandó csökkenteni kibocsátását. A feltörekvő államok pedig - miközben féltik gazdasági növekedésüket - követelik, hogy a már régebb óta jelentős kibocsátónak számító fejlett országok vállaljanak nagyobb áldozatot. Megszületett a határozat a Zöld Klíma Alap felállításáról és működésbe lépéséről, amely a tavalyi, Cancúnban megrendezett klímacsúcs egyik legfőbb - és szinte egyetlen - eredménye volt. Az évi 100 milliárd dollárt tartalmazó Zöld Klíma Alap a tervek szerint 2020-tól a befolyó pénzeket a fejlődő országok klímavédelmi fejlesztéseinek támogatására fordítja, megoldva ezzel a már régóta a viták középpontjában álló klímafinanszírozás kérdéseit. A Zöld Klíma Alap tényleges megvalósulása mellett a megegyezés a Kiotói Jegyzőkönyv meghosszabbításáról, a második kötelezettségvállalási időszakról a legjelentősebb eredmény, de emellett megállapodás született még arról is, hogy a legnagyobb szennyező államokat különböző eszközökkel, de rá fogják kényszeríteni arra, tegyék meg a szükséges lépéseket a klímaváltozás lassítása érdekében. A Durbanben létrejött globális útiterv a világ összes nagy gazdaságát, köztük a legnagyobb kibocsátókat kötelezné jogilag kötelező erejű normák betartására, a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének elérése érdekében. A legveszélyeztetettebb szigetországok már a konferencia megnyitója előtt egy közös közleményben követelték, hogy sürgősen szülessen egy klímavédelmi megállapodás. Szerintük a legkiszolgáltatottabb országok elárulásával ér fel, hogy a legnagyobb kibocsátók megpróbálják halogatni a megállapodást. Bővebben: MTI, kitekinto.hu, greenfo.hu
Kati
1/2/2012 02:50:35 am
Nagyon örülök, hogy végül csak megszülettek ezek az eredmények, de szerintem ennél azért többre van szükség. Továbbra is elengedhetetlen az egyéni környezettudatos életmód és az összefogás az éghajlatváltozás megfékezéséért. The results of the climate summit could bring us a lot of information, both good and bad! Good things are that the people could know there are a lot of people who are concerned about environment related matters! Bad news is that the raid climatic changes can cause a lot of problems in the coming years if we don’t respond well! Comments are closed.
|
Fenntarthatósági, Környezetvédelmi cikkek és állások“A fenntartható fejlődés a béke magva.” (Dr. Wangari Maathai, Nobel-békedíjas.)
Érdemes megnézni:
"Ha bevállalod a lehetetlent,
megtörténnek a Csodák." / Pál Erzsébet / "Ha azt hiszed, hogy a gazdaság fontosabb, mint a környezet, akkor tartsd vissza addig a lélegzetedet, amíg számolod a pénzedet!" / Janez Potočnik EU környezetvédelmi biztos / "Arra kérem Önöket, hogy támogassák azokat, akik szeretnének valamit tenni a klímaváltozás káros hatásai ellen!" / Áder János / "A föld elég mindannyiunk szükségletére, de nem elég mindannyiunk mohóságára” / Mahatma Gandhi / Szeretethullám: Kattints a képre és legyen még szebb napod! :-) |