Milyen hatásai várhatóak a globális felmelegedésnek és az éghajlatváltozásnak Magyarországon? Sokat foglalkoznak az utóbbi időben a klímaváltozás globális hatásaival, következményeivel, mint amilyen többek között a sarki jég elolvadása, tengerszint emelkedése, hőség, szárazság és ivóvízhiány, nehezebbé váló növénytermesztés, szélsőségesebb időjárás, valamint a klímamenekültek és népességvándorlás. Vajon mire számíthatunk itthon környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból? Az éghajlat globális alakulásával párhuzamosan egyértelmű változások mutathatók ki a hazai hőmérsékleti és csapadékviszonyokban is. A hazánkra előjelzett változások a természetes ökoszisztémákat, az erdőállományokat, a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást és az emberi egészséget egyaránt érintik. Mindezek közevetlen hatással vannak, illetve lesznek a társadalomra, a gazdaságra, és az állami költségvetésre. Már a XX. század során erőteljesen csökkent a hazánk területére lehulló csapadék mennyisége, éves átlagban kb. 640 milliméterről kb. 560 milliméterre, ami télen nagyobb, nyáron kisebb mértékű csökkenést jelentett. Az utóbbi évtizedekben a csapadék időbeli eloszlása is már egyenetlenebbé vált, ezért az elmúlt bő húsz évben emiatt is jelentkezhettek erőteljesebbé váló aszályok. A csapadék ugyan az évi összegben csak kevéssel csökken, azonban a változás éven belüli megoszlása meglehetősen előnytelenül alakul majd. Nyáron és ősszel, amikor a természet amúgy is kiszárad, a csapadék tovább csökken, s ezt a téli-tavaszi többletcsapadék csak részben ellensúlyozza. Az éghajlati modellek szerint a csapadékhullás intenzitása átlagosan nőni fog, viszont csökken a csapadékot adó napok gyakorisága. Tehát az esetenként heves csapadékot hozó záporok és az aszály kockázatát fokozó száraz időszakok is gyakoribbá válnak. A globális felmelegedés és klímaváltozás hatására a Kárpát-medencében a hőmérséklet a földi átlagnál valamivel gyorsabban emelkedik majd a klímamodellek alapján, különösen nyáron és ősszel. A 2030-ra vonatkoztatott 1 Celsius-fokos globális melegedéshez vonatkoztatott modellkísérletek eredményei (IPCC 2001, IPCC 2007, PRUDENCE, EMPIRIA) szerint 1-2 fokos hőmérséklet emelkedés várható 2030-ra, ugyanakkor távolabbra, 2071-2100-ra tekintve a Kárpát-medencében minden évszakban jelentős melegedés várható, amelynek mértéke nyáron a legnagyobb (4-5 fok), tavasszal a legkisebb (3-3,5 fok). Magyarország természetes élővilágában a klímaváltozás hatására a következő változások várhatók. Az égövre jellemző vegetáció határai eltolódnak, ami már most is tapasztalható a hazai erdőkben például a bükk és a tölgyerdők határaiban. Átrendeződnek a társulások és táplálékhálózatok, valamint visszaszorulnak a természetes élővilág fajai, különösen az elszigetelt élőhelyeken. Ezek következtében hosszú távon csökken a biológiai sokféleség a jövőben. Az inváziós fajok fokozottabban terjednek, új inváziós fajok, kártevő rovarok és gyomok jelennek meg. Számíthatunk az élőhelyek szárazabbá válására, vizes élőhelyek eltűnésére, homokterületek sivatagosodására, továbbá az ökoszisztéma-funkciók károsodására is. Várható a talajok kiszáradása, a talajban lezajló biológiai folyamatok sérülése, valamint a tűzesetek gyakoribbá válása is. Mindezek komoly hatással vannak a mezőgazdasági élelmiszer-termelésre, ami szükségessé teszi megfelelő alkalmazkodási stratégiák kialakítását és jövőbeli megvalósítását. A fenti folyamatok közvetlen hatással bírnak az erdőgazdálkodásra és vadgazdálkodásra is. Korábban több kutatás is kimutatta, hogy mind regionális, mind globális szinten a klímaváltozás hatásainak megfékezése és kezelése gazdaságilag lényegesen többe kerül, mint a megelőzés (megújuló energiaforrások és más üvegházgáz kibocsátáscsökkentési technológiák megvalósítása). Elég ha csak az élelmiszer-termelésben és a mezőgazdaságban bekövetkező változásokat nézzük. A nehezebben és drágábban megtermelt élelmiszer beszerzése drágább lesz a lakosságnak is, így az élelmiszer árak növekedésével lehet számolni. Az egészségügyi hatások és így az egészségügyi kiadások is megnövekedhetnek a gyorsabb és hirtelenebb hőmérséklet változások és a hőhullámok következtében. Összességében az elkövetkező évtizedekben tehát az éves csapadékmennyiség további csökkenése várható, miközben a telek nedvesebbé, a nyarak viszont jóval szárazabbá válnak, ami fokozódó aszályveszélyt jelent Magyarország számára. Ajánlott irodalom a témában: Mika János: A klímaváltozás és a megújuló energiák kölcsönhatása; Új energia: a jövő lehetősége, Sprinter, Budapest, 2009.; Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2011. évi Tematikus Jelentése; Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) 2008-2025. ec.europa.eu/clima/policies/adaptation/docs/nes080214_en.pdf; Takács-Sánta András: Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon, Aliena Kiadó – Védegylet, Budapest, 2005.; Takács-Sánta András: A globális éghajlatváltozás, Védegylet, Budapest, 2007., stb. Szerző: Joó Szilvia
Anonymus
7/23/2015 08:59:21 am
Ne feledjük azt sem, hogy az Európába érkező nagyszámú menekült egy része valójában klímamenekült. Ennek oka (a klímamenekültek vándorlásának) egyrészt a népességnövekedés, másrészt az, hogy a klímaváltozás Afrikára súlyosabb következményekkel jár.
Olvasó
8/3/2015 06:31:06 pm
A klímaváltozás is okolható a szíriai polgárháborúért az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány szerzői szerint
Szilvia
8/4/2015 04:13:25 pm
A Levegő Munkacsoport blogján is olvasható erről egy írás, melyben a klímaváltozással kapcsolatos felelősséget hangsúlyozzák és a cselekvés fontosságát: http://levegomunkacsoport.blog.hu/2015/07/14/felelossegunk_a_klimamenekultekert
Zoltán Szőke
7/24/2015 02:10:51 pm
Azt sem szabad elfelejteni, hogy megnő a szélsőséges időjárási jelenségek száma és valószínűsége is. Ez azt jelenti, hogy 1 óra alatt leeshet egy egész havi vagy akár 3-4 havi csapadékmennyiség is, tomboló hóviharok jöhetnek, és sokkal erősebb széllökésekkel vonul majd el egy-egy front. Az Alpokban például júniusban meglehetősen ritka a havazás. Azonban tavaly is és időn is havazott és havazik júniusban és júliusban. Münchenben azonban forróbbak a nyarak, és égeti az ember bőrét a Nap, már 22- 25 fok környékén is.
Szilvia
7/31/2015 02:58:07 am
Így igaz, a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válását az utóbbi pár évben már konkrétan lehet tapasztalni. 8/29/2015 03:19:05 pm
Az éghajlatváltozás már mindennapi probléma a mezőgazdaságnak. "A szélsőséges időjárás hatást gyakorol a fajtakiválasztásra, a műtrágya használatára, de a növényvédelemre is. Csak az gazdálkodhat a továbbiakban is eredményesen, aki tisztában van a kockázatokkal és az elérhető legjobb megoldásokkal. Aki ezekről nem vesz tudomást, csak a kárenyhítési alapokra és biztosításokra támaszkodhat."
Zoltán Szőke
8/30/2015 01:38:59 am
Vannak kutatások, ez oké, de nincs támogatás hozzá, és ezt problémásnak tartom, mert ha nincs pénz, akkor a súlyosabb hatásokra nem tudunk felkészülni.
Szilvia
8/31/2015 02:12:37 pm
Igen, sőt a víztározók építése az egyik legfontosabb feladat kellene hogy legyen a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban, az árvízvédelemben és az aszály elleni védekezésben is. A víztározók építése a károkat is csökkentené és növények túlélését, így az élelmiszer-termelést is jelentősen segítené.
Zoltán Szőke
9/1/2015 01:01:19 am
Szerintem még mindig nem késő belátni,hogy ilyenekre szükség van, és inkább erre fordítania sok pénz. Hosszú távon valószínűleg jobban jár az ország,mint néhány (sok), az ürességtől kongó stadionnal. A stadionba ráadásul még a felesleges árvizet sem lehet beleterelni. Comments are closed.
|
Fenntarthatósági, Környezetvédelmi cikkek és állások“A fenntartható fejlődés a béke magva.” (Dr. Wangari Maathai, Nobel-békedíjas.)
Érdemes megnézni:
"Ha bevállalod a lehetetlent,
megtörténnek a Csodák." / Pál Erzsébet / "Ha azt hiszed, hogy a gazdaság fontosabb, mint a környezet, akkor tartsd vissza addig a lélegzetedet, amíg számolod a pénzedet!" / Janez Potočnik EU környezetvédelmi biztos / "Arra kérem Önöket, hogy támogassák azokat, akik szeretnének valamit tenni a klímaváltozás káros hatásai ellen!" / Áder János / "A föld elég mindannyiunk szükségletére, de nem elég mindannyiunk mohóságára” / Mahatma Gandhi / Szeretethullám: Kattints a képre és legyen még szebb napod! :-) |